Lexikon

Minden, amit tudni érdemes a táplálékkiegészítőkről, aminosavakról, fehérjékről.


AMINOSAV

Az alfa-aminosavak kiemelkedő jelentőségűek az élővilág számára, mivel a fehérjemolekulák (proteinek) alkotóelemei. A fehérjék kizárólag alfa-aminosavakból épülnek fel. A többi biológiailag általában jelentéktelen. Az egyetlen élettani jelentőséggel bíró béta-aminosav a béta-alanin. Ezen aminosav származéka a pantoténsav (más néven B5-vitamin, mely az emberi test minden sejtje számára szükséges anyag és amelyet "stresszellenes" vitaminként is emlegetni szoktak).
Az élő szervezetekben 25 féle alfa-aminosav található, melyek közül 22 fehérjeépítő. A szervezet fehérjéinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát gyakorlatilag aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetőlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom.

Fehérjealkotó aminosavak:

- nyílt láncú aminosavak (leucin, izoleucin, valin, alanin, prolin, glicin)
- aromás (fenil-alanin, tirozin, triptofán, hisztidin)
- semleges töltésű (aszparagin, glutamin, szerin, treonin)
- pozitív töltésű (lizin, arginin, hisztidin)
- negatív töltésű (aszparaginsav, glutaminsav, cisztein, tirozin)

Esszenciális aminosavak:
Esszenciális, alapvető fontosságú aminsavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, melyeket az emberi szervezet nem, vagy csak kis mennyiségben képes előállítani. Az emberi szervezet számára 9 aminoav esszenciális: fenil-alanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán, valin.

TOVÁBB AZ AMINOSAVAKHOZ >

FEHÉRJE

Jöns Jakob Berzelius 1838-ban a fehérjéknek a görög eredetű protein (jelentése: elsőleges fontosságú) nevet adta. Valódi szerepük felfedezéséig 1926-ig kellett várni, mikor J.B. Sumner bebizonyította, hogy az ureáz nevű enzim egy fehérje. Az inzulin volt az első fehérje, melynek aminosav szekvenciáját megismerhettük. Frederick Sanger kémiai Nobel-díjat kapott az eredményéért. Mára is ismert fehérje szekvenciák száma a milliós méretet is meghaladta, míg az ismert térszerkezetek száma megközelíti az ötvenezret.

A fehérjék aminosav lineáris kémia kötéseiből felépülő szerves makromolekulák. 20 féle fehérjealkotó aminosav vesz részt a fehérjék szerkezetének létrehozásában, melyek egymáshoz kapcsolódva alakítják ki a fehérjék elsődleges szerkezetét. A fehérjéknek fontos biológia szerepük van, részt vesznek minden sejtben lejátszódó folyamatban. Számos fehérje enzimaktivitást mutat, mely azt jelenti, hogy gyorsítják a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét, így egyfajta katalizátorként elősegítik a sejt életben maradását. A fehérjék rendelkezhetnek stabilizáló, szerkezeti funkcióval is, pl. a sejt alakjának kialakítása, a sejten belüli transzportfolyamatok lebonyolítása, mozgatás.
Más fehérjék a sejt és környezete közötti információáramlás megvalósítása révén teszik lehetővé, hogy a sejt érzékelni tudja és a külvilág ingereire reagálni tudjon.

Elsőrendű fehérjék:
Esszenciólis aminosav tartalmuk határozzák meg a fehérjék biológiai értékét. Az elsőrendű, más néven komplett fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek.
Ebbe a csoportba tartoznak az állati eredetű fehérjék:

- tojás (pl. Egg Pro)
- tej (pl. Casein Complex, Whey Protein)
- hal
- húsfélék (Hydrolyzed Beef Isolate Peptides)
 

Másodrendű fehérjék:
A másodrendű, más néven inkomplett fehérjék ömagukban elégtelen fehérjeforrások, mert esszenciális aminosavakban hiányosak, de komplett vagy más inkomplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehetők. Ezt a csoportot többnyire növényi forrású fehérjék alkotják. (Soy Pro, Plant Protein, Pure Form Vegan Protein)

Fehérjeszükséglet

Abszolút fehérjeminimum:
Az emberi szervezet megfelelő energiabevitel mellett, fehérjementes étrendben is használ fel fehérjét. Ez a fehérjeveszteség a vizeletben, székletben, a verejtékben és más váladékokban (köröm, haj, hámló bőr) lévő nitrogén meghatározásával ki is mutatható. Pl: Egy 70kg-os férfi fehérjevesztesége 24g/nap. Ezt abszolút fehérjeminimumnak is nevezik.

Élettani fehérjeminimum:
Az a legkisebb fehérjebevitel, amellyel a szervezet nitrogénegyensúlya éppen elérhető. Vagyis a bevitt fehérje nitrogéntartalma egyenlő a vizelettel, széklettel, verejtékkel és egyéb módokon ürített nitrogén mennyiségével. Egy egészséges, 70kg-os, fiatal férfi fehérjeminimuma 42g/nap.

Ajánlott fehérjebevitel

Gyermekek fehérjszükséglete:
A bevitt fehérjének fedeznie kell a növekedéshez szükséges mennyiséget, a növekedés viszont nem egyenletes, ezért a fehérjebevitelt úgy kell megállapítani, hogy mindenkor elegendő fehérje álljon rendelkezésre. Ez a mennyiség az életkor függvényében 32-75g/nap.

Felnőttek fehérjeszükséglete:
Vegyes táplálkozás mellett figyelembe kell venni a fehérjék emészthetőségét, valamint az aminosav-összetételt jelző biológiai értékeket, a hazai táplálkozási szokásokat, a fehérjék kölcsönös kiegészítő (komplettáló) hatását. Így a testtömegre számított fehérjebevitel, 1g/testsúlykilogramm javasolt aktívan nem sportoló személyeknek. Sportolóknak ennél többre is szükségük lehet (1,5-2g/testsúlykilogramm).

Állapotos nők fehérjeszükséglete:
Vegyes táplálkozás mellett, a terhesség teljes időtartama alatt, 10g/nappal több bevitelre van szükség, mint a terhességet megelőzően.

Szoptatás alatti fehérjeszükséglet:
Mivel az anyatej átlagos fehérjetartalma 1,2-1,3g/100g, ezért a 100g elválasztott tejre 2,4g fehérjét kell bevinni. Vagyis az első 6 hónapban napi 20g, míg a hetedik hónaptól napi 15g többlet fehérjebevitel ajánlott.

Idősek fehérjeszükséglete:
Az életkor előrehaladtával változik a testösszetétel, az élettani funkciók, a fizikai aktivitás, az elfogyasztott táplálék mennyisége, de egyben csökken a fehérjék hasznosulása is, ezért a 60 évesnél idősebbek részére 1,2-1,5g/testsúlykilogramm bevitel ajánlott.

TOVÁBB A FEHÉRJÉKHEZ >