Az E-vitamin hosszú ideje a szépségápolási termékek egyik leggyakrabban használt összetevője. Gyakran emlegetik a „szépség vitaminjaként”, mivel számos olyan hatással rendelkezik, melyek által hozzájárul a bőr, a haj és a köröm egészségének megóvásához. De vajon miért ilyen különleges ez a vitamin, és hogyan támogatja a szépséget? Tekintsük át a szépség vitaminjával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat!
1. Természetes öregedésgátló hatással bír
Az E-vitamin egyik legértékesebb tulajdonsága kivételes antioxidáns hatása, melynek révén védelmet nyújt sejtjeink számára a szabadgyökök sejtkárosító hatásaival szemben. A szabadgyökök a szervezetünkben végbemenő oxidációs folyamatok során keletkező instabil molekulák, amelyek hozzájárulnak a bőr idő előtti öregedéséhez és a ráncok kialakulásához. Bőrünk fiatalságának és feszességének megőrzéséhez elengedhetetlen az elegendő antioxidáns, például az E-vitamin bevitele.

2. Hidratálja és táplálja a bőrt

Az E-vitamin rendkívül hatékony hidratáló és bőrtápláló anyag. Elősegíti a bőr természetes nedvességtartalmának megőrzését, csökkenti a bőrszárazságot, így különösen hatékony a száraz, érzékeny bőr ápolásában. Serkenti a bőr természetes védőrétegének működését. Természetes gyulladáscsökkentő és elősegíti a sebgyógyulást, ezért számos arcápoló, testápoló és ajakbalzsam összetevői között megtalálható. 

3. Óvja a haj egészségét

A bőr ápolásán túl az E-vitamin a haj szépségének megőrzésében is fontos szerepet játszik. Erősíti a hajszálakat, csökkenti a töredezést és serkenti a fejbőr vérkeringését, ezáltal hozzájárul az egészséges hajnövekedéshez. Ezeken kivül még akit érdekel elolvashatja, hogy valójában még mi mindenre hat az E- vitamin:

Szabad gyökök minden sejtben keletkeznek azok anyagcseréje során, ez egy természetes folyamat. Az E-vitamin a védő hatását úgy fejti ki, hogy gátolja a sejtek oxidációs folyamatai során keletkező szabad gyökök termelődését, illetve azok sejtkárosító hatását.

Ha például sportolás során a testünk intenzívebb anyagcserét folytat, a nagyobb oxigénfelhasználás miatt több szabad gyök keletkezik, melyek károsíthatják az izomszöveteket is, fáradtságot és fájdalmat okozva. Egyes kutatások szerint az E-vitamin hatékony ezen panaszok csökkentésében is antioxidáns hatása miatt. Zsíroldékony tulajdonságánál fogva főképp az egyes sejtek sejthártyáját védi, így védőfaktorként hozzájárul az antioxidatív folyamatokhoz, és az öregedési folyamatok gátlásához.

Jó a szívnek és az agynak

Az E-vitamin védi a szívet, ugyanis szabadgyök-fogó hatása védi a szív koszorúereit (ez a szívizmokat vérrel ellátó ér) a károsodásoktól, így kevésbé alakul ki érelmeszesedés. A vérlemezkék összecsapódását, vagyis a vérrögképződést gátolja, ezzel véd a trombózis, a szívroham és a szélütés kialakulása ellen is.

Az agyunk számára is jótékony hatású, mert az idegsejteket védő sejtek sok zsírsavat tartalmaznak, melyek szintén ki vannak téve a szabad gyökök károsító hatásának. Az E-vitamin segíti a megfelelő állapot fenntartását, és csökkenti például az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

Az immunrendszer védőfunkcióját is sok ponton támogatja, így csökken a fertőzések kialakulásának kockázata.

Csökkenti a bőr sérülékenységét, gyorsítja a sebgyógyulást, védi a vörösvértesteket a károsodásoktól.

E-vitamin szedése nagyon fontos olyanoknál, akik légszennyeződésnek vannak kitéve, mivel a légszennyezés egyrészt csökkenti a felszívódását, másrészt a légszenyezettség hatására keletkező károk enyhítésében is jótékony hatású az E-vitamin. Hiánya férfiaknál terméketlenséget és a nemi aktivitás esetleges csökkenését okozhatja, nőknél pedig a terhesség károsodását, a magzat méhen belüli elhalását válthatja ki.

Az eddig ismertetetteken túl más, biológiai értelemben vett hatása nincs az E-vitaminnak, vagy legalábbis ezt eddig nem sikerült bizonyítani. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az E-vitamin-hiánynak nincsenek kifejezett tünetei. Bár irodalmi adatok szerint rendszeres alkalmazása csökkenti az eddig említett betegségek kialakulását, de az nem bizonyított, hogy E-vitamin-hiányában ezek a kórképek biztosan kialakulnak. Ez is arra utal, hogy nem egy adott folyamatban vesz részt a szervezetben, hanem antioxidánsként "csak" általános védő funkciót lát el.

Miben van E-vitamin?

Legfontosabb E-vitamin-forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya és a müzli. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint. Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges.

Vitaminhiány esetén 100-300 mg-ot ajánlott szedni belőle, hipovitaminózis megelőzésére elég napi 20-30 mg is, általában vitaminkombináció formájában. Az E-vitamin felszívódását elősegíti a C-vitamin és a szelénegyidejű fogyasztása. Gátolják viszont a felszívódását a koleszterinszint csökkentésére felírt epesavkötő gyanták (kolesztiramin- vagy kolesztipoltartalmú gyógyszerek), a transzzsírsavak (szerencsére Magyarországon egy 2013-as rendelet értelmében csak 2 g transzzsírsav/100 g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók), a fogamzásgátló tabletták és a nagy mennyiségben előforduló vas, mangán vagy réz a táplálékban vagy az egyidejűleg szedett multivitaminokban.

Túladagolásával nem kell számolni, mert nem tartozik a nagy adagban mérgező vegyületek közé, egyes kutatások szerint napi több ezer milligramm hosszú időn keresztüli fogyasztása sem jár semmilyen káros hatással. Kimutatták viszont, hogy növeli az A-vitaminfelszívódását, raktározását és csökkenti az A-vitamin-túladagolás tüneteit. Viszont csak óvatosan szedhető a véralvadásgátló gyógyszerekkel, mert hatásukat növeli, hiszen az E-vitaminnak is van véralvadásgátló hatása. A véralvadási folyamatokban részt vevő K-vitaminnal való egyidejű szedésekor ajánlott nem egyszerre bevenni a kétféle vitamint, hanem néhány órát várni kell, hogy ne érvényesüljenek az ellentétes hatások.

Mi is az a ginkgo biloba?

A páfrányfenyőfélék családjába tartozó ginkgo biloba tehát egy ősi növény, ami a Ginkgoaceae család egyetlen fennmaradt tagja. A fajnak több mint 200 millió évre nyúlik vissza a története, így a világ legrégebbi növényei közé tartozik, ráadásul egy-egy növény akár 1000 évig is élhet. A páfrányfenyő Kína déli részéről származik, ahol több ezer éve termesztik és használják különféle gyógyászati célokra, de honosnak számít Koreában, Franciaországban, valamint az Egyesült Államok keleti és déli részén is.

A kínai orvoslás tehát már több ezer éve, a népi gyógyászat pedig az ősidők óta használja jellegzetes, legyező alakú levelét, ami tavasztól őszig szedhető a fáról, ami akár 30 méter magasra is megnőhet. A ginkgo biloba leveleit főként étrend-kiegészítőkben, tinktúrák és teák formájában alkalmazzák.

Az utóbbi évtizedekben a növény iránti érdeklődés újra fellángolt, mivel egyre több kutatás bizonyítja jótékony hatásait az emberi szervezetre.

Miért jótékony növény?

A ginkgo biloba különféle biológiailag aktív vegyületeket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a növény gyógyászati tulajdonságaihoz.

Először is, nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat. Ezek erős antioxidáns hatású vegyületek, amelyek segítenek semlegesíteni a szabad gyököket, így védelmet nyújtanak a sejtkárosodás ellen. A ginkgo biloba levelei gazdagok flavonoidokban, különösen quercetinben, kaempferolban, valamint izorhamnetinben, amelyek antioxidáns hatásuk mellett gyulladáscsökkentők is.

A terpenoidok szintén fontos szerepet játszanak a ginkgo biloba gyógyászati hatásaiban. A ginkgo biloba két fő terpenoid típust tartalmaz. Ginkgolidokat, amelyek különösen fontosak a vérkeringés javításában, valamint bilobalidokat, amelyek idegsejtvédő tulajdonságokkal bírnak.

Emellett a ginkgo biloba levelei szerves savakat, fenolos vegyületeket, biflavonoidokat, szterolokat, poliszacharidokat, aminosavakat és vitaminokat is tartalmaznak különböző mennyiségekben.

SE Ginkgo Biloba (100 caps.)

Megnézem

A ginkgo biloba pozitív hatásai
A fent felsorolt vegyületeknek köszönhetően a növény számos pozitív hatással bír, amelyeket különböző tudományos kutatások is alátámasztanak.

Kognitív funkciók
Az egyik legismertebb és leginkább kutatott terület a kognitív funkciókra gyakorolt jótékony hatása. A ginkgo bilobának köszönhetően az agy több tápanyagot és oxigént képes felvenni, így javítja az agyi vérellátási zavart, a memóriát,  a koncentrációs képességet, de pozitív hatással van a szédülésre, fülzúgásra, valamint a hallásromlásra is. Az időskori elbutulás, azaz a demencia és az Alzheimer-kór ellen is alkalmazható.

Serkenti a központi idegrendszert, így a fiatalok is eredményesen bevethetik szellemi teljesítő- és tanulási képességük növelése érdekében például egy-egy vizsgaidőszakban. De a túlhajszolt menedzserek szellemi fáradtsága is leküzdhető vele egy hajtósabb időszakban vagy egy nehezebb munkanapon.

Fájdalomcsillapítás
Az agy vérellátására gyakorolt jótékony hatása miatt szedhető gyakori fejfájás esetén is.

Roborálás
Javítja az egész testben a vér áramlását, a vérkeringést, növeli a sejtek oxigénfelvevő képességét, remek értágító hatással rendelkezik, ezért remek roboráló szer, hatékonyan kezelhető vele a visszértágulat. Emellett beválhat hideg végtagok, a lábgörcsök és a Raynaud-szindróma tüneteinek enyhítésében is, csakúgy, mint a perifériás keringési problémák kezelésében.

Anyagcsere
A hatóanyagait tartalmazó készítmények fokozzák az anyagcserét, az izmok és a bőr jó vérellátását.

Komoly betegségek ellen is véd
Antioxidáns összetevői megkötik a káros szabad gyököket, védik a sejteket, így késleltetik az öregedést, és a rákos betegségek kialakulása ellen is bevethető. Segítségével továbbá hatékonyan felvehető a harc a glaukóma és az életkorral előrehaladásával járó kognitív hanyatlással szemben.

Gyulladáscsökkentés
Gyulladáscsökkentő hatása révén eredményesen gyógyítható vele az aranyér, egyéb gyulladásos folyamatok – például az ízületi gyulladás – és az impotenciazavar is.

Szorongás és depresszió
Pozitív hatással lehet a szorongás és a depresszió kezelésére is. Néhány kutatás azt állítja, hogy a növény kivonata csökkentheti a szorongásos tüneteket, és javíthatja a hangulatot. Továbbá adaptogén hatása révén segíthet a szervezetnek jobban alkalmazkodni a stresszhez és a pszichés megterheléshez.

Hogyan alkalmazhatjuk a ginkgo bilobát a mindennapokban?

A ginkgo biloba alkalmazása sokféle formában lehetséges, és az egyéni igényeknek megfelelően különböző módon integrálható a mindennapi rutinba. Az egyik legelterjedtebb forma a ginkgo biloba-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása. Ezek a kapszulák vagy tabletták könnyen hozzáférhetők, és általában pontos adagolási útmutatóval rendelkeznek, ami segíthet a megfelelő dózis bevitelében.

A ginkgo biloba leveleiből készült tea egy másik népszerű alkalmazási mód. A teát naponta egy-két alkalommal fogyasztva élvezhetjük a növény jótékony hatásait. A ginkgo tea elkészítése egyszerű: forrázzunk le egy teáskanálnyi szárított ginkgo levelet forró vízzel, hagyjuk állni 5-10 percig, majd szűrjük le és fogyasszuk el.

A növény hatóanyagai tinktúrák és folyékony kivonatok formájában is elérhetők. Ezeket általában vízbe vagy más italba keverve fogyasztják, és gyorsan felszívódnak a szervezetben.

Kinek és mikor nem ajánlott?
Először is fontos megjegyezni, hogy a ginkgo biloba gyümölcséről és magjáról már kimutatták, hogy toxikusak, éppen ezért a növény ezen részei nem alkalmazhatóak gyógyászati vagy egyéb célokra.

Szintén kiemelendő, hogy a ginkgo biloba alkalmazása előtt érdemes konzultálni az orvosunkkal, különösen akkor, ha már meglévő egészségügyi problémáink vannak, vagy más gyógyszereket szedünk. A ginkgo biloba ugyanis kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, például vérhígítókkal, véralvadásgátló gyógyszerekkel.

A levélből gyártott készítmények szedése várandósok és szoptatós anyukák számára nem ajánlott.

A ginkgo biloba alkalmazása mellett figyeljünk az egészséges életmódra is. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a megfelelő mennyiségű alvás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a ginkgo biloba jótékony hatásai még inkább érvényesüljenek.

A ginkgo biloba tehát egy rendkívül értékes és sokoldalú növény, amely számos pozitív hatással lehet az emberi szervezetre. Éppen ezért egy gyors orvosi konzultáció után nekünk is érdemes lehet bevezetni a mindennapjainkba: nézzünk körül a BENU kínálatában, ahol többféle formában elérhető ez a valóságos csodaszer!

forrás:benu 

A banánfogyasztás előnyei és hátrányai

A banán az egyik legnépszerűbb gyümölcs világszerte. Kellemes íze, könnyű emészthetősége és gazdag tápanyagtartalma miatt sokan beépítik az étrendjükbe. De vajon tényleg olyan egészséges? Nézzük meg a banán fogyasztásának előnyeit és hátrányait!

A banán előnyei

1. Gazdag tápanyagokban
A banán kiváló forrása a káliumnak, B6-vitaminnak, C-vitaminnak és rostoknak. Ezek az anyagok hozzájárulnak az egészséges anyagcseréhez, az immunrendszer erősítéséhez és a szív megfelelő működéséhez.

2. Energiát ad
A banánban található természetes cukrok (fruktóz, glükóz, szacharóz) gyors és tartós energiát biztosítanak. Emiatt sportolók és aktív életmódot folytatók számára különösen hasznos lehet.

3. Javítja az emésztést
Magas rosttartalma segít szabályozni az emésztést, megelőzi a székrekedést és támogatja a bélrendszer egészségét. Az érett banán könnyen emészthető, így gyomorproblémák esetén is ajánlott.

4. Segíthet a vérnyomás szabályozásában
A magas káliumtartalom hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez, ami csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

5. Hangulatjavító hatású
A banán triptofánt tartalmaz, amely a szervezetben szerotoninná alakul – ez egy olyan hormon, amely hozzájárul a jó közérzethez és segíthet csökkenteni a stresszt.

A banán hátrányai
1. Magas cukortartalom
Bár a banán természetes cukrokat tartalmaz, mégis viszonylag magas a glikémiás indexe (GI), ami azt jelenti, hogy gyorsan megemelheti a vércukorszintet. Ezért cukorbetegeknek és inzulinrezisztenciával küzdőknek mértékkel érdemes fogyasztani.

2. Kalóriatartalma nem elhanyagolható
Egy közepes méretű banán kb. 100 kalóriát tartalmaz. Bár egészséges, nagy mennyiségben fogyasztva hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz.

3. Puffadást okozhat
Egyes embereknél a banán fogyasztása puffadást vagy emésztési kellemetlenséget okozhat, különösen, ha még nem teljesen érett állapotban eszik.

4. Mérsékelt fehérje- és zsírtartalom
A banán főként szénhidrátokat tartalmaz, de kevés fehérjét és egészséges zsírt. Ezért nem ideális önálló étkezésként, inkább más fehérjeforrásokkal (pl. görög joghurt, diófélék) érdemes kombinálni.

5. Allergiás reakciók
Bár ritka, egyes embereknél a banán allergiás reakciókat válthat ki, különösen azoknál, akik érzékenyek a latexre.

Összegzés
A banán egy rendkívül tápláló és egészséges gyümölcs, amely sok előnnyel jár, különösen a szív- és emésztőrendszer egészsége szempontjából. Azonban mértékkel érdemes fogyasztani, különösen azoknak, akik cukorbetegségben szenvednek vagy alacsony szénhidráttartalmú diétát követnek.

Ha kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztod, a banán nagyszerű energiabomba és egészséges nassolnivaló lehet!

A banán, nem a banánfán érik, ez a növény ugyanis inkább egy nagyra nőtt fűféle, mintsem fa, és a gyümölcse sem a növényen, hanem a gyümölcsérlelő kamrákban érik meg. Körülbelül 35-40 éve még nagy kuriózum volt hazánkban a banán. Majd a téli időszakok rendszeresen kapható gyümölcsévé vált. Napjainkban már egész évben kaphatunk az üzletekben banán, sőt megjelent a sütőbanán és a banánliszt is.

A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növények nemzetsége a banánfélék (Musaceae) családján belül. A világ legmagasabb egyszikű, lágy szárú növénye, de a „banánfa” megnevezés az előbbiek miatt nem helyes. Bár a banán növény magas és fatermetűnek tűnik, valójában egy nagyra nőtt fűféle. A banán termesztése több ezer évre nyúlik vissza, ésvalószínűleg Délkelet-Ázsiában kezdődött. A genetikai kutatások szerint a banán két vad faj, a Musa acuminata és a Musa balbisiana keresztezéséből származik. A termesztett banánok többsége mag nélküli, és vegetatív úton, sarjakkal szaporítják. A termesztett banánok triploid genetikájúak, ami azt jelenti, hogy három kromoszómakészlettel rendelkeznek (mi emberek és a legtöbb állat és növény is kettővel, egyiket az anyai másikat az apai ágról örököljük). Ez a poliploidia okozza a mag nélküli termést.

A vad banánfajoknak magjai vannak, de a termesztés során a mag nélküli változatokat részesítették előnyben. Ez egyébként egyre inkább elvárás és trend a kertészeti termesztésben, a növénynemesítésben a fogyasztói igényeknek történő megfelelés miatt. Gondoljunk csak arra, hogy egyre terjednek a magnélküli szőlők, a magszegény görögdinnyék, sokan nem örülnének annak sem, ha a banán magjait kellene köpködni elfogyasztása közben. A banán főbb változatai közül a közismert étkezési banánt mindenki ismeri (Musa x paradisiaca), ez aa legelterjedtebb fajta, amelyet többnyire nyersen fogyasztunk.

8A főzőbanán (plantain) keményítőtartalma magasabb, ezért sütve, főzve fogyasztják. De több ritkább felhasználási lehetőség e is kezd hazánkban is egyre népszerűbbé válni. A banán lisztje szárított és őrölt banánból készül, gluténmentes alternatívája a hagyományos lisztekhez. A banán leveleit és rostjait használják szövetek, kötelek és más termékek készítésére, de a banánlevélbe „csomagolt” ételek főzése is egy érdekes megoldás, ahol az ízeket benntartja a levél, a benne főtt étel puha lesz és zamatos, ezért is népszerű egyes országokban.
Hol érik be a banán, amit az üzletekben veszünk? Hát itt Magyarországon, egy gázkamrában. Nem túl romantikus, de ez van. Hiszen éretten lehetetlen lenne nagy távolságokból ideszállítani. A banán termését általában zölden takarítják be, hogy elkerüljék a szállítás közbeni sérüléseket, ekkor a nyomódásra is jóval kevésbé érzékeny még a gyümölcs, hiszen amíg zöld, kemény. Az érlelés pedig mesterségesen történik egy érlelőkamrában etilén gáz segítségével, amely beindítja az érési folyamatot. Ez lehetővé teszi a banánok ellenőrzött érését és a piacra jutást a megfelelő időben.

Egy kamrában körülbelül 20 tonna banán érik, és egyszerre több kamrában folyik az érlelés annak érdekében, hogy minden napra megfelelő érettségi állapotú banán legyen eladásra készen. A folyamatot banánérlelő mesterek szabályozzák és felügyelik, igen ez is egy ritka de létező szakma hazánkban.

A kamrákban a hőmérséklet, a páratartalom és az érlelő gáz beengedésekor annak koncentrációja is számítógéppel vezérelhető, ennek köszönhetően nincs az, mint a régebbi technológiáknál, hogy a dobozon belül többféle érettségi stádiumú banán legyen. A gyümölcsöket zölden szedik le, többnyire Ecuador-ból és Costa-Rica-ból érkeznek hazánkba a szállítmányok. Ez három hetes hajóutat jelent, Hamburgból pedig az átrakodás után már kamionokkal folytatják az utat. A hűtőláncra vigyázni kell, mert alacsony hőmérsékleten megszürkül a héja, és ha optikailag nem szép a termék, akkor a vevők nem veszik meg. A megérkező banános ládákon lévő lyukakon át megnyitják a zacskókat, majd raklapokon bekerülnek az érlelő kamrába. Itt körben légzsákszerű függönyök vannak, melyeknek köszönhetően az etiléngáz jobban koncentrálódik és a dobozokban a légmozgás iránya és mértéke szabályozható.

Az etilén a növények érése során természetes formában is termelődő gáz. Az etiléngáz, és a hőmérséklet emelés indítja be az érést. Régen, amíg nem voltak ilyen modern érlelő kamrák sokszor a banánt betették az almatárolóba, ahol az almák által kibocsátott etilén indította meg a banán érését. Csak ez kevésbé volt irányítható és időben szabályozható folyamat.

Az érlelőben a megérkező szállítmány körül a berakodás után az addigi 14 oC-ról 19 oC-ra emelik a hőmérsékletet 12 óra alatt. Ezután 24 órán keresztül van gáz alatt a banán, ilyenkor csak belső légkeringetés van, majd kamrai levegőcsere következik és 6 nap alatt érik be a gyümölcs. Többféle érlelési fokozat van, hiszen más érettségűt keresnek a vevők télen és nyáron. Az innen kikerülő banán a boltban 3-4 napig árulható első osztályúként, azután egyre sárgább lesz, majd pöttyösödni kezd. A minősége még akkor sem rossz, csak puhább, és kevésbé látványos az így túlérett gyümölcs. Etilén nélkül, magától is beérne a banán, csak kérdés mennyi idő alatt. Úgy nem lenne tervezhető az eladható mennyiség, és egy kartonon belül nem lenne egységes az áru, ha nem szabályozottan történik az érlelés. Az etilén egy természetes növényi anyag, házilag is szabályozhatunk vele érést.

Ha a vásárolt körte, vagy avokádó esetleg paradicsom például még nem eléggé érett, de teszünk mellé almát, vagy bármilyen más már érett gyümölcsöt, akkor annak az etilén kibocsátása az éretlen gyümölcs érését is fokozza, a folyamatot felgyorsítja.
 

Bizonyos táplálék allergiában illetve Intoleranciaában szenvedőknek egyenesen kerülni is kell hogy miért majd itt lesz az írásban…. Jómagam is így vagyok ezért írom itt ezt a cikket és ezért teszem föl ezt az írást !

A zabpehely fogyasztásának előnyei és hátrányai

A zabpehely az egyik legnépszerűbb reggeli étel, amelyet sokan az egészséges táplálkozás alapkövének tartanak. Magas rosttartalma, lassan felszívódó szénhidrátjai és számos jótékony hatása miatt ideális választás lehet. De vajon vannak hátrányai is? Nézzük meg részletesen!

A zabpehely előnyei
1. Magas rosttartalom – segíti az emésztést
A zabpehely kiváló oldható rostforrás, különösen a béta-glükán nevű rostban gazdag, amely hozzájárul a bélrendszer egészségéhez és segíthet megelőzni a székrekedést.

2. Jótékony hatással van a szív- és érrendszerre
A béta-glükán nemcsak az emésztést támogatja, hanem csökkentheti a koleszterinszintet is, így hozzájárulhat a szívbetegségek kockázatának csökkentéséhez.

3. Hosszan tartó teltségérzetet biztosít
A zab lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, amelyek egyenletesen emelik meg a vércukorszintet, és hosszabb időre biztosítanak energiát. Ez különösen előnyös azok számára, akik fogyni szeretnének vagy el akarják kerülni a hirtelen éhségérzetet.

4. Támogatja a vércukorszint szabályozását
A rosttartalom miatt a zabpehely segíthet a vércukorszint stabilizálásában, ami különösen fontos cukorbetegek vagy inzulinrezisztenciában szenvedők számára.

5. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban
A zabpehely B-vitaminokat, vasat, magnéziumot és cinket is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez és az idegrendszer megfelelő működéséhez.

6. Jól variálható
A zabpehely könnyen kombinálható más egészséges ételekkel, például gyümölcsökkel, magvakkal, mézzel vagy joghurttal, így változatos és tápláló ételek készíthetők belőle.

A zabpehely hátrányai
1. Puffadást és emésztési problémákat okozhat
Bár a rostok jótékony hatásúak, egyesek számára túlzott fogyasztásuk puffadást, gázképződést vagy egyéb emésztési panaszokat okozhat, különösen, ha nem isznak elég folyadékot mellé.

2. Magasabb szénhidráttartalom
A zabpehely egy szénhidrátban gazdag étel, ami nem feltétlenül probléma, de alacsony szénhidráttartalmú diétát követőknek vagy ketogén étrendet folytatóknak érdemes mértékkel fogyasztani.

3. Gluténszennyezett lehet
Bár a zab természetesen gluténmentes, a gyártás során szennyeződhet gluténtartalmú gabonákkal. Ezért gluténérzékenyeknek csak ellenőrzött, garantáltan gluténmentes zabot érdemes fogyasztani.

4. Nem minden zabpehely egyforma egészséges
A boltokban kapható instant zabkásák vagy ízesített zabpelyhek gyakran hozzáadott cukrot és mesterséges adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek kevésbé egészségesek, ezért érdemes a natúr zabpelyhet választani.

5. Egyéni intolerancia
Bár ritka, egyes emberek érzékenyek lehetnek a zabra, és fogyasztása allergiás reakciókat vagy gyomorpanaszokat okozhat.

Összegzés
A zabpehely egy tápláló, rostban gazdag és sokoldalúan felhasználható élelmiszer, amely számos egészségügyi előnnyel jár, különösen az emésztés, a szív- és érrendszer, valamint a vércukorszint szabályozása szempontjából. Azonban, mint minden élelmiszert, ezt is érdemes mértékkel fogyasztani, és figyelni arra, hogy a megfelelő formáját válasszuk.

Ha változatosan készíted el, például diófélékkel, magvakkal vagy friss gyümölcsökkel, a zabpehely remek része lehet egy egészséges 

ÉS AKKOR JÖJJÖN A CIKKÜNK 2. RÉSZE ÉRDEKESSÉG KÉPPEN!
Az utóbbi években a zabot szinte minden egészségtudatos étrend alappilléreként ünnepelték. A reggeli zabkása, a zabital, a zabszeletek és egyéb zabos finomságok a „superfood” kategória állandó szereplőivé váltak.
De vajon tényleg annyira egészséges a zab, mint amilyennek a táplálkozási trendek sugallják? A Green.hu utánajárt a zab kevésbé ismert árnyoldalainak — különösen a bélrendszerre gyakorolt hatásainak.

A zab tápanyagtartalma: valóban jót tesz a szervezetnek?
A zab gazdag rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Ez vitathatatlan tény. A leggyakrabban emlegetett pozitívum a beta-glükán nevű oldható rost, amely segíthet csökkenteni a koleszterinszintet és stabilizálni a vércukorszintet.

De mi történik a bélrendszerben, amikor a zabot megemésztjük?
Nem minden rost egyforma, és nem minden szervezet reagál rájuk ugyanúgy. A zabban található rostok egy része fermentálódik a vastagbélben, ami sokaknál puffadáshoz, gázképződéshez és felfúvódáshoz vezethet — főleg, ha valaki érzékenyebb emésztőrendszerrel rendelkezik.

Fitinsav: a zab rejtett vegyülete
A zab egyik legnagyobb problémája a fitinsav. Ez egy természetes növényi vegyület, amely az ásványi anyagok — például a vas, a cink, a kalcium és a magnézium — felszívódását akadályozhatja.

A fitinsav eredetileg a növények védekezési mechanizmusa, amely segít megóvni a magokat a korai csírázástól. Az emberi bélrendszerben azonban más hatást fejt ki: ha túl sok zabot fogyasztunk, a fitinsav hozzájárulhat a tápanyaghiány kialakulásához, különösen akkor, ha az étrendünk már eleve nem elég változatos vagy tápanyagdús.

A fitinsav elleni védekezés egyik módja a zab áztatása vagy fermentálása, de a bolti zabkásák és zabpehelytermékek ritkán mennek keresztül ilyen folyamatokon.

Gluténszennyezés: csendes veszély a gluténérzékenyek számára
A zab önmagában gluténmentes, de a feldolgozás során gyakran szennyeződik búzával, árpával vagy rozssal — mind glutént tartalmazó gabonafélék. A gluténérzékeny és cöliákiás emberek számára ez gyulladást és bélkárosodást okozhat.

Ráadásul a zab tartalmaz egy avenin nevű fehérjét is, amely szerkezetileg hasonló a gluténhez, és bizonyos érzékeny egyéneknél ugyanúgy problémát okozhat. Egyes kutatások szerint a cöliákiás betegek 10-15 százaléka reagál negatívan az aveninre, még akkor is, ha a zab technikailag „gluténmentes” címkét visel.

Emésztési panaszok: mikor válik ellenséggé a zab?
Sokan tapasztalják, hogy a zab fogyasztása után puffadás, gázképződés, székrekedés vagy éppen hasmenés jelentkezik. Ez különösen gyakori az IBS-ben (irritábilis bél szindrómában) szenvedők körében.

A zab FODMAP-tartalma (erjeszthető szénhidrátok csoportja) közepes szinten van, ami azt jelenti, hogy bizonyos embereknél hozzájárulhat az emésztési zavarokhoz. A beta-glükán rost, bár egészségesnek van kikiáltva, egyeseknél bélirritációt válthat ki, főleg nagy mennyiségben.

A zab marketingje: egészségtrend vagy túlértékelt csodaszer?
A zab népszerűségének nagy részét a marketinggépezet hajtja. Az élelmiszeripar előszeretettel pozicionálja a zabot mint „szuperélelmiszert”, miközben a kevésbé kellemes hatásokról kevesebb szó esik. A zabtermékek — zabkásák, granolák, zabitalok — gyakran cukorral, aromákkal és adalékanyagokkal dúsítottak, amelyek elnyomják az eredeti tápértéket, miközben egészségesnek álcázzák őket.

Kinek nem ajánlott a zab?
Bár a zab egyesek számára kis mennyiségben hasznos lehet, a fentiek alapján lássuk be, bizonyos esetekben érdemes elkerülni:

Gluténérzékenység vagy cöliákia: még a „gluténmentes” zab is problémás lehet az avenin miatt.
IBS vagy emésztési érzékenység: a zab fermentálódása puffadáshoz és görcsökhöz vezethet.
Tápanyaghiányban szenvedők: a fitinsav gátolja az ásványi anyagok felszívódását.
Autoimmun betegek: egyes elméletek szerint a zabban található fehérjék serkenthetik az immunválaszt
A zab kétségtelenül tartalmaz hasznos tápanyagokat, de a teljes képhez hozzátartozik a negatív oldal is. Ezek ismeretében mindenki eldöntheti, fogyaszt-e a továbbiakban zabot, vagy megfontolja a valóban egészségesebb alternatívák, például a köles, hajdina vagy quinoa kipróbálását.

A vizsgálatban 316 olyan, 18 és 55 év közötti személy vett részt, akiknek az elmúlt három hónapban volt az első központi idegrendszeri rohama, egy úgynevezett klinikailag izolált szindróma, amely gyakran megelőzi a szklerózis multiplexet. Valamennyi résztvevőnek csökkent volt a vér D-vitamin-szintje, és nem kaptak más gyógyszert a betegség kezelésére.

A betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották: az egyik kéthetente 100 000 nemzetközi egység D-vitamint kapott, a másik placebót. A kezelés két évig tartott, ez idő alatt a betegség klinikai megnyilvánulásait és az MRI-adatokat követték nyomon.

24 hónap elteltével a D-vitaminnal kezelt betegek hatvan százalékánál mutatkoztak a betegség aktivitásának jelei, míg a placebocsoportban 74 százaléknál. Náluk az első visszaesés is átlagosan később következett be – 432 nap után, szemben a 224 nappal későbbiekkel. További MRI-mérések, beleértve az új vagy megnagyobbodott léziós fókuszok számát, szintén szignifikánsan jobbak voltak a D-vitamin-csoportban.

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a nagy dózisú D-vitamin megfizethető és biztonságos alternatívája vagy kiegészítője lehet az alapterápiának, különösen azokban az országokban, ahol a drága gyógyszerekhez való hozzáférés korlátozott. A jövőben a kutatók tervezik a D-vitamint is tartalmazó, kombinált kezelési sémák tesztelését olyan betegek esetében, akiknek súlyos hiányuk van ebből a vitaminból, és magas a betegség progressziójának kockázata.

Vitamin D3 (250 caps.)

Megvásárolom

Ha a szervezetnek hirtelen energiára van szüksége, elsőként a vérben keringő, könnyen elérhető glükózhoz nyúl. Amikor azonban ez elfogy, azaz ebből már nem tudja biztosítani a szükséges energiamennyiséget, a szervezet a tartalékaihoz, azaz a glikogén raktárakhoz folyamodik.

A glikogén valójában a test szinte minden szövetében megtalálható, de a vázizmokban és a májban van belőle a legtöbb, ezek a glikogén elsődleges raktárhelyei.

Evés után a felesleges glükóz óriásmolekulák formájában ezekbe a raktárakba kerül. Ha pedig egyszer csak szükség van rá, a máj gyorsan lebontja, és glükózként visszaüríti a vérbe, például ha a vércukorszinted túl alacsony (mondjuk éjjel, alvás közben, amikor már hosszú órák óta nem ettél semmit).

De ez történik akkor is, ha az izmok erőt fejtenek ki. Amelyik izmod dolgozik, abból fogy a glikogén, azt használja fel az izom üzemanyagként. Ez azonban igen gyorsan, már 5‑10 perc alatt kiürül. A mozgás 10‑40. percében az izmaid a vércukorból és a zsírraktáraidból nyerik az energiát, eleinte nagyjából azonos arányban, majd a máj glikogénraktárának folyamatos kiürülésével egyre inkább a zsírból. Ez azt jelenti, hogy kb. 40 perc után válik a zsír a fő energiaforrássá, ekkor kezdődik el a hatásos zsírégetés.

Mivel a raktárak kapacitása véges, ezért ha megteltek, a szervezet a felesleges szénhidrátot zsírrá alakítja, és úgy raktározza el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha túl sok szénhidrátot eszel, azzal a tested zsírrétege is nő.

Azt, hogy a raktárak töltődjenek vagy ürüljenek‑e éppen, az inzulin, a glükagon és az adrenalin szabályozza. Az inzulin arra ad utasítást, hogy a raktárak feltöltődjenek, ennek köszönhetően csökkenti a vércukorszintet. A glükagon és az adrenalin ezzel ellentétes hatású, ők a raktárak ürítésére adnak parancsot, ezzel emelik a vércukorszintet.

A glikogén funkcióját a növényekben a keményítő látja el, ezért a glikogént állati keményítőnek is nevezik.

Forrás: https://lexiq.hu