A méz

1. Természetes energiaforrás

Gyorsan felszívódó szénhidrátokat (glükóz, fruktóz) tartalmaz, így kiváló gyors energiaforrás például sportolás előtt vagy után. 

2. Immunerősítő hatás

Gazdag antioxidánsokban (flavonoidok, fenolvegyületek), amelyek segítenek a szabad gyökök elleni küzdelemben és erősítik az immunrendszert.

3. Antibakteriális és gyulladáscsökkentő

A méz természetes antibakteriális tulajdonságai miatt kisebb sebekre, égésekre is alkalmazható – különösen a manuka méz híres erről. Belsőleg is segíthet például torokgyulladás esetén.

4. Köhögéscsillapító

Különösen gyerekeknél hatásos lehet természetes köhögéscsillapítóként, meleg teában vagy önmagában fogyasztva.

5. Emésztésjavító

Segíthet a gyomorfekély enyhítésében, valamint prebiotikus hatású, vagyis táplálja a jótékony bélbaktériumokat. 

6. Szív- és érrendszeri előnyök

Egyes tanulmányok szerint csökkentheti a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, miközben növeli a „jó” HDL-koleszterint, és mérsékli a vérnyomást.

7. Bőrre gyakorolt jótékony hatás

Hidratáló, nyugtató és antibakteriális tulajdonságai miatt gyakran alkalmazzák arcpakolásokban, bőrápolásban. 

– a méz készítése egészen lenyűgöző természetes folyamat, és egyedülálló módon kapcsolja össze a növényeket, a méheket és az emberi egészséget. Nézzük részletesen:
 

Hogyan készül a méz?

1. Virágnektár gyűjtése

A méhek virágról virágra repülve nektárt szívnak fel a virágokból a hosszú nyelvükkel. Ez a nektár főleg vízből és egyszerű cukrokból áll.

2. Átalakítás a méh gyomrában

A nektár bekerül a méh mézgyomrába, ahol enzimek segítségével megkezdődik a cukrok átalakítása (pl. szacharózból glükóz és fruktóz lesz).

3. Tárolás és szárítás a kaptárban

A méhek hazarepülnek, és a nektárt átadják más dolgozóknak, akik tovább adják és sűrítik a nektárt. Ezután a méhek méhsejtekbe helyezik, és szárnycsapkodással elvonják a vizet belőle.

4. Lecsapolás és lezárás

Amikor a méz megfelelően sűrű, a méhek viaszréteggel lezárják a sejteket. Ez jelzi, hogy a méz készen van.

5. Ember általi kinyerés

A méhészek a kaptárból kiveszik a viaszfedelet, majd centrifugával kinyerik a mézet, amit szűrnek és palackoznak.
 

Hogyan készítik a méhecskék a mézet lépésről lépésre?
 

1. A nektár begyűjtése
A méhek a virágok nektárját szívják fel hosszú nyelvükkel, majd a nektárt külön gyomrukba, az úgynevezett mézgyomorba tárolják.
Egy méh egy repülés alatt kb. 50-100 virágot látogat meg, és naponta akár több százszor is visszatérhet a kaptárba.
 

2. A nektár enzimekkel való átalakítása
A mézgyomorban enzimek (pl. invertáz) kezdik lebontani a nektár cukrait: a szacharóz két egyszerű cukorrá alakul: glükózzá és fruktózzá.
Ez részben már repülés közben elkezdődik!
 

3. Átadás a kaptárban
A gyűjtő méhek a kaptárban „átöklendezik” a nektárt a dolgozó méheknek.
Ezek a dolgozók még tovább „rágják” a nektárt (ismét enzimekkel kezelik), hogy folytassák az átalakítást.
  

4. Víz elpárologtatása
A nektár még nagyon híg, ezért a dolgozó méhek a méhsejtekbe csepegtetik, majd szárnyukkal legyezve szellőztetik.
Ez a fáradhatatlan szárnycsapkodás napokig tarthat! Így a víztartalom 80%-ról kb. 18%-ra csökken, és a méz besűrűsödik.
 

5. A méz „lezárása”

Amikor a méz elérte a megfelelő állagot, a méhek viaszból kis fedelet készítenek, amivel lezárják a sejteket – mintha befőttes üveget zárnának le.
Ez a méz akár évekig is eláll, ha nem nyitják ki!
 

Tudtad, hogy…?

1 kg mézhez a méheknek kb. 2 millió virágot kell meglátogatniuk.
Egy méh élete során kb. 1 teáskanálnyi mézet tud készíteni.
A méhcsalád tökéletes munkamegosztásban dolgozik: vannak gyűjtő méhek, házi méhek, dajkák, őrök és persze a királynő.
 

1. A kaptár felépítése – egy igazi méhvár!
 

A kaptár a méhek otthona, ahol élnek, dolgoznak, nevelik az utódokat és tárolják a mézet. Lehet természetes (odú, faüregek) vagy mesterséges (méhészek által készített). A belső részeket a méhek viaszból építik.

Főbb részei:

Méhsejtek (lépek): hatszögletű viaszból épülnek, itt nevelik a lárvákat és tárolják a mézet, virágport.
Méztér: a kaptár felső része, ide hordják a mézet.
Fészek: alsóbb rész, itt van a királynő és itt nevelik a méheket.
Bejárat: őrzik az őrméhek, idegen méheket, darazsakat nem engednek be.

2. A méhek munkamegosztása – mintha egy kis társadalom lenne
A méhcsalád rendkívül jól szervezett. Három fő szereplője van:

1. Királynő (anya)
Csak egy van a családban.
Feladata: petéket rakni (napi akár 2000 darabot!)
Ő irányítja a családot feromonokkal.
 

2. Dolgozó méhek (nőstények)
Ők végzik a kaptár minden munkáját, kb. 20–40 ezer is lehet egy családban.
Különböző feladatokat látnak el életkoruk szerint:
 
Életkor (napok)
Feladat
1–3 nap
Sejttisztítás
4–10 nap
Dajkaméh – lárvák etetése
11–18 nap
Viasztermelés, lépépítés, méz érlelés
19–21 nap
Őrméh – védelem
22+ nap
Kijáró méh – nektárt, virágport gyűjt
 

3. Hím méhek (here)
Csak nyáron vannak.
Egyetlen feladatuk: megtermékenyíteni a királynőt.
Ősz végére eltávolítják őket a kaptárból (mivel „haszontalanok”).

3. Méhtánc – így mondják el egymásnak, hol van a virág!
A méheknek nincs hangjuk, de zseniális kommunikációs módszerük van: a „méhtánc”!

Két fő tánctípus van:

1. Körkörös tánc
Ezt táncolják, ha a virág közeli (kb. 50 méteren belül).
A többiek ilyenkor csak szaglás alapján keresik a pontos helyet.

2. „Nyolcas tánc” (iránytánc)
Ezt akkor táncolják, ha a virág távolabb van.
A tánc iránya és sebessége megmutatja a virág helyét és távolságát:

A tánc iránya a Naphoz viszonyított irányt mutatja.
A „riszálás” hossza pedig a távolságot jelzi.
 
Elképesztő, igaz? A méhek gyakorlatilag „GPS-rendszert” használnak, csak tánccal!