Szabad gyökök

A szabad gyökök nagy reakcióképességü, rövid életű molekulák, amelyek képesek a szervezet bármely anyagában kárt okozni. Olyan ingatag és reaktív részecskék, amelyek egy másik elektron után kutatnak, hogy új kémiai kötést hozzanak létre. Károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy testünk ép szöveteinek kémiai kötéseit felbontják és helyettük új, de nem megfelelő kötéseket alakítanak ki. Tudatában kell lennünk azonban annak, hogy a szabad gyökök egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszik. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat. Mások pedig olyan szabad gyököket termelnek, melyek szabályozzák a véralvadást és vérnyomást. A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabad gyököket képes semlegesíteni is. Ha azonban szervezetünkbe, ami szinte biztos a jelenlegi környezeti viszonyok és táplálkozási szokásaink mellett, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul és a szabad gyökök "tevékenysége" már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is.

A környezetünkben folyamatosan keletkeznek szabad gyökök.
A dohányzás, a drog-, gyógyszer- és alkoholfogyasztás, az UV sugárzás, a légszennyezés, a mérgező vegyszerekkel való érintkezés, de jelentős mértékben még a fürdőszobai kellékeink is szabad gyököket juttatnak a szer-vezetünkbe. A táplálkozásunk sem hagyható figyelmen kívül, mert a vörös hús fogyasztásának hatására például sok szabad gyök termelődik. Ugyanakkor az emésztési képességeink is befolyással vannak a szervezetünkben jelenlévő szabad gyökök mennyiségére.
Nem kell feltétlenül "csúnya" és "káros" dolgokra gondolnunk, amikor szabadgyökforrásokról beszélünk. A tiszta levegő belélegzésével is jócskán ellátjuk a szervezetet szabadgyökökkel. A belégzés során egy normálisan lélegző ember a felvett oxigén 95%-át hasznosítja, a maradék 5% oxigén szabadgyökökké alakul, ami a testen belül oxidációs folyamatokhoz vezet.

Számos betegség kialakulása vezethető vissza a szabad gyökök tevékenységére. Az orvostudomány elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, izületi- és idegrendszeri elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések bizonyos fokig az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is a szabad gyökök számlájára írják. Ezeken kívül az öregedési folyamatok, a bőr idő előtti öregedése és az időskori szenilitás szintén ide sorolható.
A szabad gyökök tehát a sejtek lázadói, bajkeverői (angol elnevezésük - free radicals - rendkívül kifejező ebben a tekintetben). Ha nem tartjuk kordában őket, mindent tönkretesznek, amihez hozzáférnek. Rombolják a sejtek DNS-ét, megváltoztatják a biokémiai folyamatokban szerepet játszó enzimek és egyéb anyagok összetételét, pusztítják a sejtfalat vagy egyenesen megölik a sejtet. A szabad gyökök hatását jól szemlélteti, ha egy almát félbevágunk és lerakjuk az asztalra.

Pár perc múlva az alma vágott fele elkezd bebarnulni, oxidálódik. Oxidációnak az elektronleadással járó folyamatokat nevezzük. Ha viszont citromlevet öntünk rá, a barnulás nem következik be. A citromlében lévő antioxidánsok megakadályozzák a sejtek roncsolódását. A fémek rozsdásodása szintén oxidáció, amely ellen vannak hatásos antioxidánsok.

Oxidatív stressznek nevezzük az olyan állapotot, amikor a szabadgyökök (prooxidánsok) és az antioxidánsok egyensúlya eltolódik a szabad gyökök javára. Az antioxidáns - prooxidáns egyensúly fenntartása az egészség megőrzésének fontos eszköze. Oxidatív stressz során az egyes szövetek és szer-vek biomolekulái sérülnek.

Valójában minden sejtben jelen van bizonyos mennyiségű oxidált nukleinsav, fehérje vagy lipid. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a biomolekulák oxidálódnak in vivo, de oxidált termékeik helyreállítása sem teljes, Az oxidált termékek mennyisége jelzi az oxidációs és javító rendszerek között fennálló kapcsolatot. Szinte nincs olyan betegség, ahol a szabadgyökök károsító hatását ne mutatták volna ki a szabadgyökök túltermelődése vagy az antioxidáns rendszer károsodása miatt.

Az antioxidánsok (pl. Grape Seed) tehát a védelem első vonalát képezik a szabad gyökök elleni harcban. Antioxidáns, tágabb értelemben, minden oxidációt gátló vagy késleltető anyag. A kifejezést azonban leginkább a biológiai antioxidánsokra szokták használni. Az antioxidánsok többféleképpen is semlegesíthetik a szabad gyököket. Vagy átadnak egy elektront a szabad gyöknek, és ezzel megszüntetik annak gyök állapotát, vagy magukat "kínálják fel" oxidációra, esetleg segítenek kijavítani már "megrongálódott" antioxidánsokat. Fontos tudni, hogy az antioxidánsok szinergikusan, egymást segítve "harcolnak".

A két legismertebb antioxidáns az E- és C-vitamin. Az E-vitaminnak (pl. SE Vitamin E) az a specialitása, hogy nagy molekula és egyszerre sok szabad gyökkel képes elbánni, sőt újra és újra aktívvá tehető, bevethető. A C-vitamin (pl. SE C-1000, Vita-C 1100), mint vízben oldódó vitamin, a sejtek folyadékállományában "dolgozik". Speciális tulajdonságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a különböző szennyeződések, a túlzott napsugárzás, a cigarettafüst és más toxinok elleni védelemre. A C-vitamin ezen kívül képes az E-vitamint újra harcképes állapotba hozni egy szabad gyökkel történt "összecsapás" után. Az antioxidáns vitaminok közé tartozik a béta-karotin (pl. SE Beta-Carotine), amiből a szervezet A-vitamint állít elő. A vitaminok csoportját, különösen az E-vitamint, segíti még a szelén is. Ezen kívül, a szelén segítségével egy a sejtekbe beépült enzim, a glutation-peroxidáz hatékonyan képes védekezni a szabad gyökök támadásaival szemben.

2014 @ Scitec Nutrition (Útmutató A Vitaminokhoz)