Chromium picolinate v Króm pikolinát

A szénhidrát anyagcserére gyakorolt kedvező hatás miatt a cukorbetegeknek különösen figyelemmel kell lenni a megfelelő króm bevitelre.
Nem inzulinfüggő, II-es típusú cukorbetegségben és inzulin rezisztenciában a króm kedvezően befolyásolhatja a szénhidrát és lipid anyagcserét, illetve étvágycsökkentő hatása sem elhanyagolható. 

Tehát még:

hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához.
elősegíti az értékes aminosavak beépülését, az izmok megfelelő működését.
támogatja a testzsír csökkentését, az izomtömeg növelését.
csökkenti a farkaséhséget, az édesség utáni vágyat.
erősíti az inzulin jótékony hatását.
serkenti a cukoranyagcserét.
 

Bővebben megfogalmazva:

A króm egy olyan nyomelem, amelyet szervezetünk nem képes előállítani, így táplálékkal kell a szükséges mennyiséget pótolnunk belőle. Számos fiziológiai folyamatában játszik fontos szerepet, többek között részt vesz a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserében, továbbá a vércukorszint szabályozásában is. 

Króm hatásai

A króm segíti az inzulin működését, amely a vércukorszint szabályozásáért felelős, vagyis a króm elősegíti a normális vércukorszint fenntartását és csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. 

Ennek köszönhetően pozitív hatással lehet a cukorbetegekre és a prediabéteszes állapotban lévőkre. 

Krómhiányos állapotban gyakran fordul elő magas vércukorszint, ami a nyomelem pótlásával visszafordítható. Feltételezhetően hiánya szerepet játszik a fiatal kori cukorbetegség kialakulásában. 

Hiányában megfigyelhető még csökkent glükóztolerancia és glükóz felhasználás is. Tehát megállapítható, hogy a krómhiány rontja a szervezet glükóz felvételének képességét és növeli az inzulin szükségletet, éppen ezért javasolt a 2-es típusú cukorbetegeknek a folyamatos pótlása. 

Egyes kutatások szerint a króm csökkentheti a koleszterinszintet, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Továbbá elősegítheti az izomnövekedést és a zsírégetést, valamint csökkentheti az éhségérzetet. 

Króm napi szükséglete

A króm napi szükséglete függ az életkortól, a nemtől és az életmódtól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) általános ajánlása szerint a felnőtt férfiaknak napi 30-35 mikrogramm (mcg), míg a felnőtt nőknek napi 20-25 mikrogramm króm bevitele javasolt. Bizonyos élethelyzetek, mint például a terhesség vagy a szoptatás fokozzák a szervezet króm igényét, ilyenkor 30-45 mikrogramm közötti bevitel ajánlott.

A kor előrehaladtával a króm napi szükséglete csökkenhet, az idős embereknek napi 20-30 mikrogramm króm bevitele általában elegendő a megfelelő egészségi állapot fenntartásához.

A gyermekek és serdülők esetében az ajánlott napi bevitel az alábbiak szerint alakul:

Csecsemők (0-6 hónapos): 0,2 mikrogramm/nap

Csecsemők (7-12 hónapos): 5,5 mikrogramm/napGyermekek (1-3 éves): 11 mikrogramm/nap

Gyermekek (4-8 éves): 15 mikrogramm/nap

Fiúk (9-13 éves): 25 mikrogramm/nap

Lányok (9-13 éves): 21 mikrogramm/nap

Fiúk (14-18 éves): 35 mikrogramm/nap

Lányok (14-18 éves): 24 mikrogramm/nap

Króm hiány tünetei

A krómhiány viszonylag ritka, mivel normál táplálkozással a szervezet króm igénye biztosítható. Ha azonban mégis hiányállapot lépne fel a következő tünetek tapasztalhatók:

a vércukorszint ingadozása, inzulinrezisztencia kialakulása
állandó fáradtság, gyengeség, 
koncentrációs problémák
hirtelen testsúlygyarapodás

Miben van króm?

A krómban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a teljes kiőrlésű gabonafélék, a sajtok, a hüvelyesek, a diófélék, a magvak, a brokkoli, a zöldbab és a húsok, mint például a marhahús és a csirke. 

A tenger gyümölcsei, mint a kagylók és a garnélarák, szintén jó források. A króm mennyisége az élelmiszerekben azonban nagyban függ az élelmiszer termesztésének és előállításának körülményeitől, valamint a talaj krómtartalmától.

A króm hasznosulása
 

A táplálékkal a szervezetbe kerülő króm felszívódása igencsak rossz, azonban számos tényezővel befolyásolható. Többek között ilyen a felvett krómvegyület vízoldékonysága, kémiai tulajdonságai és más tápanyagok jelenléte. 

A C-vitamin javítja a króm felszívódását, míg a nagy koncentrációjú vas csökkenti azt. Az emberi szervezetben a májban, a lépben és a csontban raktározódik.  

A biológiai hasznosulása függ az ionos és/vagy a szerves/szervetlen formájától. A króm a szerves vegyületeiből sokkal inkább felszívódik, mint szervetlen sóiból. Az élesztőalapú krómkészítmények azonban kimagasló felszívódással rendelkeznek.

A króm pótlása
 

Amennyiben a táplálékkal nem tudjuk fedezni szervezetünk króm igényét, úgy a patikákban kapható króm készítények segítségével orvosolhatjuk a problémát. 

A gyógyszertárak polcain megtalálhatóak monokomponensű króm készítmények és olyan komplex termékek, amik a krómon kívül más nyomelemeket, vitaminokat is tartalmaznak.

A króm tablettát általában étkezés előtt vagy közben érdemes bevennünk, mert így érhetjük el a legnagyobb biohasznosulást. Ezekre az étrend-kiegészítőkre is igaz az, hogy alkalmazásuk előtt javasolt konzultálni egy szakemberrel, aki egészségi állapotunkat és egyéni szükségleteinket figyelembe véve állapítja majd meg a megfelelő adagolást. 

Fokozottan igaz ez a vese és májbetegekre, mert ők könnyebben tudják túldozírozni magukat. 

Bizonyos gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek a króm tartalmú étrendkiegészítőkkel, így erre fokozott figyelmet kell fordítanunk. A gyomorsav csökkentő készítmények csökkenthetik a króm felszívódását, ezáltal a biohasznosulását. 

Egyes magas vérnyomás kezelésére alkalmazott szerek, nem szeteroid gyulladáscsöekkentők hatása, mellékhatás azonban krómmal együtt alkalmazva fokozódhat, sőt a króm felszívódását is növelhetik.